A Szépművészeti Múzeum létesítését – hosszas előkészítés után – 1896-ban határozták el, és a létrehozás szükségességét a millenniumi törvény mondta ki. A főváros ehhez ingyen átadta a Városliget szélén álló területet, ahol eredetileg az a pavilon állt, amelyet a Feszty-körkép bemutatására építettek. 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére, a nyertes pályaművet Schickedanz Albert és Herzog Fülöp jegyezte. Az épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el. A múzeumot 1906. december 1-jén Ferenc József avatta fel, majd kapuit december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.
A második világháború végén az épület súlyos károkat szenvedett. Számos értékes műtárgyat menekítettek Nyugatra, a nagypolgári gyűjteményeket pedig a szovjet hadsereg rabolta el. Utóbbiak sosem kerültek vissza, míg Nyugat-Európából 1947-re sikerült a műtárgyak nagyrészét visszaszerezni. 1949-ben ismét megnyílt a Régi Képtár és az Új Magyar Képtár, majd a többi gyűjtemény tárlata is. A magyar műtárgyakat az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria vette át, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészet emlékeit lett hivatott bemutatni.
2015 és 2018 között, a Liget Budapest Projekt keretében hajtották végre a múzeum történetének legnagyobb felújítását. A felújítás központi eleme a második világháborúban találatot kapott, közel 70 éven át elzárt területként, raktárként funkcionáló Román csarnok (képünkön) volt, melynek teljes körű rekonstrukciója több ezer négyzetméterrel növelte meg a múzeum kiállítótereit.
