Oldal kiválasztása

Budapest az elmúlt évben ünnepelte 150. születésnapját. Ebből az alkalomból idézzük fel Zugló főterének, a Bosnyák térnek a történetét.

A Bosnyák tér mai területe évszázadokig csak erdős-mocsaras vidék volt, messze Pest városának határán és falain kívül. A környék gyakorlatilag lakatlannak számított, ráadásul a XVII. században kopárrá is vált, amikor is a városi építkezésekhez kivágták a fák nagyrészét.  A XIX. század második felében kezdtek nyaralókat építeni a területen, de jellemző, hogy az első világháború előtt is elsősorban kertek sorával találkozhatott az erre járó.

Kevesen tudják, hogy a Bosnyák utca elnevezés előbb született, mint a ma már ismertebb Bosnyák tér. A névadást az Osztrák-Magyar Monarchia balul sikerült balkáni akcióinak köszönhetjük: a dualista birodalom 1878-ban foglalta el Bosznia-Hercegovinát, a közös hadseregbe és Ferenc József testőrségébe is bosnyák katonák kerültek, akik egészen az I. világháború végéig a mai Fűrész és Lőcsei utcák között elhelyezett barakképületekben állomásoztak, és annak közelében volt a gyakorlóterük is. 1896. április 23-án hozott határozatában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa így fogalmazott: „a Csömöri útnak azon része pedig, mely könyök alakban délkelet felé esik és a Csömöri út egyenes folytatása következtében mint Csömöri út többé nem szerepelhet, “Bosnyák” utcának neveztetett el.”

A tér 1901-ben kapta a Bosnyák nevet. Addigra már jelentős csomóponttá vált a terület: a zuglói forgalmi telepet itt hozta létre 1899-ben a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT. A 4383 négyzetméteres nagy kocsiszínt 1907-ben építették. 1910 után készült el az 1584 négyzetméteres kis kocsiszín és ezt követően a térre néző kétemeletes kezelőépület. A villamosvégállomás 1956 áprilisától került át a térről a Rákos-patakhoz. Addig a villamosok a forgalmi telepen áthaladó, úgynevezett hurokvágányon tudtak visszafordulni a Thököly útra.

A Bosnyák tér arculatát ezen felül a kereskedelem, elsősorban a piaci élet határozta és határozza meg ma is. Az itteni piac 1911-ben nyitott meg, majd 1962-ben vásárcsarnokként üzemelt tovább. Sokáig itt működött a nagybani piac is, ami csak 1991-ben költözött át a mai helyére.

A piac melletti sporttelep 1960-ban készült el. A Bosnyák tér 5. szám alatti, a tér arcualatát a mai napig meghatározó az irodaház építését 1969-ben fejezték be. Ide költözött a Földmérési Intézet, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat és a Kartográfiai Vállalat.

Fotók forrása: Fortepan